Torta salata avagy a pizza francia koppintása



frissen a sütőből - salata torta



Ugye senkinek sem kell bemutatnom az olaszok és franciák közti "ellentétet"? Én békés embernek tartom magam s nem is igazán érdekelt ez a két nemzet közti különös kapcsolat, ám tavaly tavasszal volt szerencsém megtapasztalni a francia "vendégszeretetet" - de mielőtt részletekbe bocsátkoznék, inkább megmutatom ma Nektek, hogy még a franciák is megírigyelték a pizzánkat és elkészítették a saját verziójukat, ami aztán visszakerült szülőföldemre, s előszeretettel fogyasztjuk előételként (antipasti) vagy akár fő fogásként (minden a szeletek nagyságától függ ugyebár). Ez nem más, mint a torta salata, mely elnevezés máris magyarázatra szorul: miért is torta, ha nem édes és mi köze a salátának mindehhez? A válasz az összetevők listájában rejlik: réteslapok közé bújtatott sonka (én ma pulykasonkát használtam, annyira finom és omlós, ízvilága pedig tökéletesen illeszkedik a többi "résztvevőhöz", nem túl domináns, hanem kellemesen beleolvad az ízek kavalkádjába. Egyébként odahaza prosciuttoval készíteném), sajt (szeretem a füstölt ízeket, így azt is használtam a parmezán mellé). Kicsit omlettes hatást kölcsönöz a tejjel vegyített tojás és sajt a rétegek tetején.

torta salata

Az összetevők variálásának csak képzeletünk szabhat határt, hiszen a grillezett zöldségektől a mini szardíniákon át széles az alapanyagok tárháza - így egy fáradt este, mikor kinyitod a hűtőt és a tipikus "nincs mit enni" érzés kerít hatalmába, jusson eszedbe egy olasz (ezt a kiemelést nem tudtam kihagyni) mentsvár: torta salata!

Jó étvágyat, ciao a tutti
Marco

Grillezett scamorza avagy gyors, ízletes előétel // Grilled scamorza - a fast & tasty apperitive



scamorza affumicata

 Ma este annyi dolgom volt, hogy jószerivel kimaradt a napi teendőim közül az alapos bevásárlás - gondolom, ismerősen cseng, nemigaz? Na de mégsem lehet éhezni ilyenkor sem, a korgó gyomor nem egészséges!
Benéztem hát a hűtőbe és íme, egy gusztusos és gyors előételt rittyentettem az ott találtakból pár perc alatt. A prosciutto (cotto) most nem is kapna olyan nagy hangsúlyt tőlem, sem a csípős oliva vagy a mozzarellás-majonézes toast falatkák - azonban felhívnám a figyelmetek egy déli remek sajtra. A Pugliából származó scamorza sajt az egyik kedvencem, sokan a mozzarellához hasonlítják, szokták is azt helyettesíteni vele, de ha füstölt változatot kóstoltok, az ízhatás egészen más. Én ma este füstölt scamorzát grilleztem (amire csak kevés bors került, hogy pikánsabbá tegye az egyébként sem egyhangú ízvilágot), és nem volt több 10 percnél (a grillezés ebből csak 2 perc!). Kívülről grilles-ropogós, ám belül puha és olvadt - nem hiába használják oly' sokat a déliek, főként a nápolyi konyha egyik alapanyaga.
Íme a gyors harapnivaló elfoglalt háziasszonyoknak - jó étvágyat, ciao a tutti!
Marco

Tonight I realized that I was too busy to do a proper shopping (which sounds familiar to some of you, I am sure...) but still we must eat something, right? I opened the fridge to search for some solutions and as you can see on the picture I saved the dinner with some quick but tasty aperitives. Beside the prosciutto ( cotto), spicy olive and mozzarella toast pieces I would mention a tasty cheese from the south. Scamorza originates from Puglia region, one of my favourite, many people mention it similar to mozzarella, sometimes even substitute it but if you try the smoked one - that is a totally different world! I grilled smoked scamorza, added some pepper to make it even more characteristic and it was ready in 10 minutes (out of which the grill process was only 2 mins). Grilled and crispy in the outside - soft and smooth inside, those Italians in the south (especially near Naples) know the secret!
So this is a quick apperitive for busy housewives - buon appetito & ciao a tutti!
Marco

Gnocchi variáció.. // Gnocchi variation...

gnocchi alla romana

Tudtátok, hogy a gnocchi közel 2000 éves múltra tekint vissza? Szülőföldemen a római légiók idején honosodott meg, de Európában több válfaja létezik - Magyarországon a "nokedli".
Az alapanyagok mindenhol megegyeznek (tojás, liszt, stb) ám a burgonyát csak a 16. századtól adjuk mi hozzá.
A legtöbben egyből valamiféle paradicsomos vagy pestós öntettel képzelik el ezt a házilag gyúrt (én legalábbis saját magam készítem, de persze a kényelmesebb kukták készen is megvehetik az üzletben) tésztafajtát, s épp ezt a közhitet szeretném megtörni a mai vacsorával. Amint azt a képen is láthatjátok, nyoma sincs szósznak - a kész gnocchi karikákra sajtot reszeltem és irány a sütő - leírhatatlan illatok terjengenek itt nálam, még a szomszéd is szóvá tette.
Ezt a sajtos-tepsis gnocchit első fogásként fogyasztjuk leves vagy szokásos tészta helyett.
Amiben még ez a gnocchi más, mint a többi az az összetevőkben rejlik - nincs benne burgonya, viszont került bele tej és szerecsendió is.

Jó étvágyat & ciao a tutti!
Marco

Did you know that gnocchi has nearly 2000 years of history? In my homeland it became popular during Roman Legions time but it has many local variations in many European countries - in Hungary it is "nokedli".
Basic ingredients more or less are the same everywhere (eggs, white flour, etc) but potatoe is added only since 16th century. Most people associate homemade gnocchi (or at least I made it myself, the lazier cooks can also buy industrial in the shops) with some tomato sauce or pesto but I wanted to break this hypothesis with tonight's dinner. As you can see on the picture, no sauce at all - the ready gnocchi pieces I put to the oven with some granted cheese on the top - the smell in my house is something without words, even my neighbour made comments in a good way.
This gnocchi is a typical first plate and there is no potato in it but I added milk and nutmeg.

Buon appetito & ciao a tutti!
Marco

Rizottó gorgonzola sajttal és dióval // Risotto with gorgonzola cheese & nuts

Rizottó gorgonzolával & dióval

Ma este egy érdekes ízpárosításra esett a választásom - ami csak elsőként hangozhat furcsának: gorgonzola sajtos, diós rizottó.
Ugyanakkor, ha előhívod éttermi emlékeidet vagy egy jó kis borkóstolást - a sajt és a dió megszokott párosítás.

Egy- két szó a gorgonzoláról (aki nem kóstolta volna még): belsőpenészes sajtfajta, ami csak leírva hangzik rosszul - én inkább karakteres ízűnek írnám le. Származási helyét tekintve természetesen egy olasz remekműről beszélünk, azon belül is Gorgonzola faluról kapta a nevét, ami szülővárosom, Milánó szomszédsága (mára már eggyé vált a kettő). A gorgonzola, érlelési idejétől függően keményebb vagy puhább - én a híres (illetve hírhedt, az előző bejegyzésem óta)  Lehel piacon egy puhább és krémesebb állagút kaptam, ami tökéletesen elolvad a lágy rizottó ölelésében.
A származási helyéből kiindulva leginkább északon népszerű ez a fajta rizottó - kíváncsi lennék, elnyeri-e a tetszésetek?

Jó étvágyat mindenkinek
Marco

Tonight I chose an interesting taste combination - which sounds strange only at first hearing: gorgonzola cheese risotto with nuts.
Nevertheless, if you recall your nice restaurant memories or wine-tasting experience - the cheese combined with nuts is more than usual.

A few words about gorgonzola (for those who haven't tried it yet): it is a veined Italian blue cheese which sounds weird only in this written form, I would rather call it characteristic taste. As of origin, of course it is an Italian masterpiece, from Gorgonzola which is a little village next to my hometown, Milano (by today the merged together). The gorgonzola can be harder or more creamy, depending on the aging process - I chose a softer which I bought on the famous (or rather infamous, since my last blog post) Lehel market and it melts perfectly in the gender caress of risotto.
Due to its origin, it is popular mainly in the north - I would be curious to see whether you like it or not?

Buon appetito a tutti!
Marco