Bolognai kicsit másképp // Bolognese in a different way

Bolognese with green pea

Kedves konyhalátogatók - ma az általatok jól ismert bolognai egy változatát készítettem édesanyám konyhájában.
A bolognait mindenki spaghettivel eszi Magyarországon, bár nekünk olaszoknak ez a szósz nem tésztafüggő - ma este pennével készítettem el ezt a darált húsos szószt. Amit pluszban hozzáadtam, az a borsó volt, szerintem tökéletesen illeszkedik a szósz ízvilágába.
Apropó tészta - tudtátok, hogy eredetileg (és leggyakrabban) tagliatelle tésztához készítették ezt a fajta ragut? Igazság szerint mi nem is szoktuk spaghettivel enni, mert a nagyobb/szélesebb tészta jobban összefogja és megtartja a ragut (láttam, hogy Magyarországon folyósabb, paradicsomszószosabb az állaga).
Érdemes egyszer egy jobb olasz étteremben megkóstolnotok, vagy ha meghívtok a ti konyhátokba, szívesen megfőzöm én is nektek, kíváncsi lennék, melyik ízlik jobban a "zsűrinek".

Üdv Milánóból, jó étvágyat a vacsihoz!
Marco

Dear cucina visitors - tonight I prepared a well-known pasta in my mother's kitchen. People in Hungary eat bolognese with spaghetti, though we, Italians like it with every type of pasta. I prepared it tonight with penne and I added green pea to the ragu which fits the taste perfectly.
By the way, pasta - did you know that originally (and most commonly) this ragu was made for tagliatelle pasta? Honestly we rarely eat it with spaghetti as the wider/bigger pasta holds the ragu better (I saw in Hungary that the sauce is more liquid with more tomato sauce).
It is worth to try it in a better Italian restaurant or if you invite me to your kitchen, I cook it for you with pleasure - I would be curious which version of pasta you prefer.

Regards from Milan, buon appetito for the dinner!
Marco

Zöldséges rizottó / Risotto with vegetables

risotto with vegetables

Folytatva a mai nap színekkel teli bejegyzéseit, íme egy könnyed rizottó párolt zöldségekkel - amiben felfedezheted a borsót, répát, cukkinit, kaliforniai paprikát és padlizsánt egyaránt.
Miközben ma este a konyhában szorgoskodtam, gyerekkorom drasztikus borsó emlékei felrémlettek - ugyanis nem voltunk mi mindig ilyen jóban! Kisfiúként a világból ki lehetett kergetni a zöldborsóval - valahogy túl zöld és túl borsóízű volt (más kifogásom nem is volt), pedig szegény anyukám mindent megpróbált: mint egy borsó-specialista, minden felhasználási móddal próbált rávenni, legalább kóstoljam meg, de persze engem nem lehetett átverni, egyből kiszagoltam a turpisságot. Azonban én is, mint minden kisgyerek, nagyon féltékeny voltam, ha a nővérem valami csakis neki szóló ajándékot kapott - s ezt persze anyukám kiszagolta, így egy nap "külön a nővérednek készült ebéd" várt otthon, amihez hozzá sem nyúlhattam. Mondanom sem kell, hogy semmi más nem kötötte le aznap a figyelmem, csak az, vajon mi lehet Roberta tányérjában és én miért nem ehetek belőle. Hosszú hiszti és szenvedés árán azt megkegyelmezett a "mamma" és ehettem az ételből - ugye kitaláljátok? Persze, hogy borsó volt benne.

Remélem, ti jobb viszonyt ápoltok nem csak a borsóval, de a többi zöldséggel is, fogyasszátok egészséggel!

Jó étvágyat mindenkinek!
Marco

To continue today's colourful posts, I prepared a light risotto with boiled vegetables - you can find pea, carrot, zucchini, californian paprika and eggplant.
While I was preparing this dish tonight, my horroristic childhood memories came up to my mind - as green peas and me were not such great friends before! As a little boy my biggest nightmare of food was pea - somehow I found it too green and too pea-taste (that was all my problem), though my poor mom tried everything: she was like a pea-specialist, she tried every possible cooking way - but of course I always found out the tricks. However I was a typical child, I was jealous of my sister so when my sister got a special meal prepared only for her, and I could not touch it - of course all I wanted is the food on Roberta's plate. After the drama I made, my mom felt pitty for me and I could eat - guess what was on the plate? Of course, green peas!

Hope your relationship with the pea and other vegetables is better - eat as much as possible.

Buon appetito!
Marco

Rizottó gorgonzola sajttal és dióval // Risotto with gorgonzola cheese & nuts

Rizottó gorgonzolával & dióval

Ma este egy érdekes ízpárosításra esett a választásom - ami csak elsőként hangozhat furcsának: gorgonzola sajtos, diós rizottó.
Ugyanakkor, ha előhívod éttermi emlékeidet vagy egy jó kis borkóstolást - a sajt és a dió megszokott párosítás.

Egy- két szó a gorgonzoláról (aki nem kóstolta volna még): belsőpenészes sajtfajta, ami csak leírva hangzik rosszul - én inkább karakteres ízűnek írnám le. Származási helyét tekintve természetesen egy olasz remekműről beszélünk, azon belül is Gorgonzola faluról kapta a nevét, ami szülővárosom, Milánó szomszédsága (mára már eggyé vált a kettő). A gorgonzola, érlelési idejétől függően keményebb vagy puhább - én a híres (illetve hírhedt, az előző bejegyzésem óta)  Lehel piacon egy puhább és krémesebb állagút kaptam, ami tökéletesen elolvad a lágy rizottó ölelésében.
A származási helyéből kiindulva leginkább északon népszerű ez a fajta rizottó - kíváncsi lennék, elnyeri-e a tetszésetek?

Jó étvágyat mindenkinek
Marco

Tonight I chose an interesting taste combination - which sounds strange only at first hearing: gorgonzola cheese risotto with nuts.
Nevertheless, if you recall your nice restaurant memories or wine-tasting experience - the cheese combined with nuts is more than usual.

A few words about gorgonzola (for those who haven't tried it yet): it is a veined Italian blue cheese which sounds weird only in this written form, I would rather call it characteristic taste. As of origin, of course it is an Italian masterpiece, from Gorgonzola which is a little village next to my hometown, Milano (by today the merged together). The gorgonzola can be harder or more creamy, depending on the aging process - I chose a softer which I bought on the famous (or rather infamous, since my last blog post) Lehel market and it melts perfectly in the gender caress of risotto.
Due to its origin, it is popular mainly in the north - I would be curious to see whether you like it or not?

Buon appetito a tutti!
Marco

Castellane tészta zöldséges szósszal // Castellane pasta with vegetable ragu



Castellane with vegetable ragu

 És íme az első bejegyzés, amin anyanyelveteken szólok Hozzátok, kedves Olvasóim! Mivel többen kértétek, legyek érthetőbb, én ez alatt a magyar nyelvre asszociáltam. Persze némi segítséggel, de íme az első magyar nyelvű bejegyzésem.

Ma este valami gyorsan elkészíthető első fogással kedveskedek nektek: annyira mókásak ezek a kagyló formájú tészták (olaszul castellane a neve), gondoltam tökéletesen illik majd rájuk egy könnyed paradicsom-alapú szósz. A zöldségek fontosságát nem győzöm hangsúlyozni (persze tudom, a magyarok sokszor húst hússal esznek, de felcsillan a szemem a saláták láttán és bízzatok bennem, jó szolgálatotokra lesznek!) így ebbe a könnyed raguba is beleraktam mindenféle zöldséget (na meg a szívemet, hisz anélkül lehet ugyan főzni, de nem érdemes), név szerint is cukkinit, kaliforniai paprikát (aranyló sárgát, ami néha kikandikál a piros szószból) és padlizsánt. A szósz is természetesen saját készítésű, ezúttal koktélparadicsomokat kényszerítettem eme nemes halálra :) A sajtrajongók természetesen meghinthetik parmezánnal, tökéletesen illik az ízvilágához!

Jó étvágyat és "ciaosztok"!
Marco
----------------------------------------------------------------------------------------------------
And here is my first Hungarian post as many of you requested to be more clear - I will now only summarize shortly in English: tonight I chose an easy&fast preparation first meal, this funny shell shape pasta (called castellane in Italian) which harmonize perfectly with this tomatoe base ragu (of course, sauce is also made by me). Vegetables are crucial, I can not emphesize enough (though I know Hungarians love meats a lot) so I added zucchini, californian paprika and eggplants. If you wish, add some parmesan on the top, it suits the pasta perfectly!

Ciao a tutti & buon appetito!
Marco